Újra visszarázódás

Szünet utáni hétfő, Bence nem lelkes, pityereg, nem akar suliba menni :( Az sem segít, hogy kiderül a tanár nénije beteg, persze ki helyettesíti, az a technika tanár, akit Bence nagyon nem szeret. Lili marad itthon, csúnya szája még mindig, reggelente nem akar enni, továbbra is azt mondja, fáj a hasa :( Így itthon ütjük el az időt. Zolinak most átalakult a munkarendje, az eddigi pénteki szünnapot keddre cserélte, így itthon volt velünk, kicsit hüvi volt, de azért sétáltunk, hintáztunk egyet, beszereztünk néhány dolgot. Szerda délután mentünk vissza az orvoshoz, megmutatni Bence ekcémáját, meg Lili száját. Ez a látogatás most nem volt olyan jó, kicsit korábban érkeztünk, sokan is vannak, annak ellenére, hogy miénk az utolsó időpont. Zsizsegnek, rohangálna, dobálóznak a gyerekek. Ráadásul egy nem túl  szimpi doktornőhöz kerülünk. Lili hasfájás kapcsán nem kerülünk sokkal előrébb, vesz tőle vért, abból nem látszik, hogy gond lenne. Kicsit feszülten távozunk. Bencének előző héten beígértük, hogy ha végeztünk, ehetünk a mekiben, így ott állítjuk helyre a lelkibékénket, némi cukorbevitellel. Csütörtökön Lili is megy oviba. Mikor megyek érte nem fogadnak jó hírekkel, nem evett, nem ivott, sokszor felvetette magát, ráadásul átmentek a főépülethez próbálni a délutáni Lanternenfest-re (lámpás fesztivál), aminek szintén nem örült. Így megkérnek, hogy pénteken ne menjen, mert tornázni mennek, ami házon kívül van, és valószínűleg nem bírná. :( Megbeszéljük, hogy azért elmegyünk a délutáni programra, mégis érdekel minket mi ez, szoknunk kell az itteni szokásokat. Bencével együt megyünk, Lili most sem lelkes, apa hiába megy vele a sorban, kézenfogva, nem akarja, így kiállnak, nem érdekli, el van kámpicsorodva, így eljövünk. Majd jövőre! Egyébként a program: a gyerekek énekelnek, aztán a lámpással körbesétálnak a környéken, énekelnek, aztán vissza az ovihoz, ott még puncsozás, keksz, krumpli evés. 

Szombaton elballagtunk a közeli Obiba, keddre Zoli intézett szerelőket, végre fel lesz szerelve az előszobafalunk, fürdőszobai tükrünk, jipppi! ehhez szereztük be a szükséges dolgokat. A délután rendrakással telik, a hosszú itthoni gyerekjelenlét a gyerekszoba felrobbanásával jár együtt. Ráadásul vasárnapra várjuk Bence kis barátját, nem árt ha megtalálnak valami játékot... Így a vasárnap itthon telik, fiúk jól eljátszanak, Zoli sajnos mindkét délután dolgozik, az idő sem kedvez neki, esik, hűvös van 😔

Szöszenet: egyik nap reggel, miután Bencét elkísérte a suliba, bementem a dm-be, a rollerét leraktam az ajtón belül, és a legnagyobb nyugalommal ott is felejtettem.  Délután 15 óra körül nyílalt belém a felismerés, hogy ott felejtettem, mentem vissza, és ott volt... örültem! Bence leharapta volna a fejem, és vehettünk volna újat :D

Meg egy Bencés sztori, egyik délután nézem a háziját, mondom neki, figyu már, ez nem a te írásod...kiadta egy kisfiúnak a házi megírását 😲😣 hmm egyrészről örülük, hogy élelmes, meg, hogy meg tudja egyáltalán kérni rá, na de mégis, még csak elsős, mi lesz itt még....