Szeptember, új kezdetek

2020.09.24

Nyári szünet utolsó hét, szerda: Zoli szabadnapos volt, elmentünk a Türkenschanzparkba, voltunk már párszor, nagyon jó park, játszóval, tóval, vízeséssel, nagyon tetszik. Ott is ebédeltünk, fel tudtunk használni az ajándékutalványunkat. A kaja nem volt nagy szám, de hangulat jó volt. Jó nap volt, ez volt a bécsi nyári szünet búcsúztatónk.

A hét második fele nyugisan telt, játszózással, összeszedtük a sulis cuccokat. Vasárnap átmentünk ritkán és régen látott ismerőseinkhez, jó volt találkozni, beszélgetni.

És eljött az első tanítási nap. Itt nincs évnyitó, hanem az a szokás, hogy az első nap kemény 50 percre beugranak a gyerkőcök. Lilinél ez ismerkedés volt, Bencééknél az alapos kézmosás rejtelmeinek elsajátítása és némi játék 😁

De Liliről azért részletesebben: együtt mentünk, de csak apa ment be vele. Bár nem érkeztünk korán, a kapunál várnunk kellett kicsit, elég sokan voltak, ott megszeppent, felvetette magát, már majdnem pityergett, aztán gyorsan bejutottak. Lili kapott szekrényt cica jellel, míg az oviban nem voltak jelek, itt igen. Bent elmondtak egy versikét, amit azóta már kívülről tud, köszöntik egymást és bemutatkoznak. Zoli bent lehetett végig, egy másik apukával együtt, sejtésünk szerint ő a csoportban a másik snis (sajátos nevelési igényű) gyerkőc apukája. 10 gyerek van az osztályban, 1 tanár néni, 1 gyógypedagógus és 1 asszisztens. Nem is kell mondanom, hogy ez mennyire szuper. Amit nem írtam, bár normál kezdésre készültünk, végül sárga jelzéssel indítottunk, mindenkinek kell maszk a folyóson. Torna órát a szabadban lehet tartani, vagy teremben különleges feltételekkel, ének órát a szabadban vagy maszkban 🤦‍♀️Megkaptuk aznap Lili órarendjét, 3 napon van 12 óráig, 2 napon 11-ig. Tudtunk, hogy ez félnapos suli, de azért kicsit szíven ütött, sok mozgásteret nem ad. Bence keddenként csak 9-re megy, szóval az első rendes napja így kezdődött.

Oh, arról nem is írtam, hogy már a nyár folyamán alakult a dolog, hogy Zoli átkerüljön egy másik üzletbe, másik pozícióba. Ezt nagyrészt kedves magyar ismerősöknek köszönhetjük. Ezt azon a kedden véglegesítették, így Zoli szeptember utolsó hetétől egy Intersparban dolgozik majd, egy sokkal kevésbé megterhelő pozícióban, jobb beosztásban. Nagyon örültünk neki és nagyon várjuk, hisz ez minőségi változást hoz az életünkbe, sokkal több ideje, energiája lesz magára és ránk is.

Az első héten Lilinek nagyon rövidke napjai voltak, volt hogy egy laza reggeli, futás és hajmosás után mehettem is érte. Jaj, de hát Lili annyira édes, kireppen a suliból és csacsog és mesél, hogy mi volt a suliban. Ugye Bence után, aki általában egy jó volt, semmi különössel elintézi a mesélést, nagyon örültem. Szóval Lili nagyon élvezi, lelkes. Náluk csütörtök reggeltől bevezették a lázmérést a kapuban. Bencééknél nem.

A péntek reggelem elég rossz kedvűen indult, de aztán egy véletlen találkozásnak köszönhetően (összefutottam Lili ovis csoporttársnőjének anyukájával) sokkal jobb kedvem lett. Délután Lilivel kettesben még voltunk játszózni a downos anyukákkal, csemetékkel. Szóval összességében jól telt a nap.

Vasárnap nyárias idő volt, így még elmentünk egy utolsó strandolásra. Bár nekünk azért már hűvös volt a víz, Bencét egész nap alig lehetett kiimádkozni. Viszont szuper volt, hogy lehetett a napon lenni, nem égtünk szét, nem voltak sokan, jó kis nyárzáró volt.

Második hét, Lili továbbra is lelkes, vidáman ment reggelente, a hétközepén kiderült az is, hogy az általa emlegetett Kiwi, egy Kevin nevű kisfiú, aki nem mellesleg tud magyarul. Az anyukájával váltottam egyik nap pár szót.

Csütörtökön jött hozzánk anyukám pár napra. Sajnos programot nem tudtunk csinálni, pénteken Lili csak 11-ig van suliban, nem fért bele, hogy elmenjünk valamerre, de ettől még nagyon jó volt, hogy itt volt. Csütörtökön délután volt Lilinél szülői, a szokásos általános információk hangzottak el, de Zoli főleg azért ment, hogy rákérdezzen, hogy boldogul Lili. A tanár nénik el vannak olvadva, Lili a napsugár a csoportban, hogy milyen önálló és ügyes, beilleszkedett, a gyerekek elfogadják. Szokta is mesélni Lili, hogy vannak játszótársai. Nagyon büszkék és elégedettek vagyunk.

Szombaton Zolinak be kellett mennie az új helyre, az volt a terv, hogy együtt megyünk, végül kettesben mentünk, ami jobb is volt. Egyrészt, mert induláskor nem indult az autó és tempósan tömegközlekednünk kellett, másrészt el is húzódott a dolog. Zolit körbe vitték, bemutatták a kollégáknak, kis betekintést kapott, hogy mi lesz pontosan a feladata. A bolt nagyon jó, én addig ott lődörögtem. Iszonyat nagy, baromi nagy a kínálat, non food dolgokkal.

Vasárnapra kirándulást terveztünk, de sajnos nem jött össze, mert az akksi töltés nem segített, így vasárnap Zoli hívott szerelőt. Szerencsére csak az akkumulátort kellett kicserélni, de programra nem maradt idő, délután anyukám ment haza. Bele volt tervezve az útba, hogy utána karanténba kerül, de ezt megúszta. Bencének délutánra orrhangja lett, nekem már előtte napokon fájt a torkom, fejem. Bár a fennálló szabályok szerint mehetett volna suliba, de mi úgy döntöttük, hogy pihenjen rá pár napot. Lilinek tegnapra lett orrhangja, ma reggelre takonykóros, ugatva köhög, így váltotta Bencét, Bence ma ment, Lili marad.

Egyébként Lili a héten már egyedül ment fel a teremhez. Beengednek, felkísérhetem, de beszéltünk róla Lilivel, egyből azt mondta, hogy megy egyedül. Annyira édes, megy ügyesen, kezet fertőtlenít, a lépcsőfordulóig még látom a kapuból, visszaintegetett és felment. Hétfőn teljesen meghatódtam 🥺