"Súlyos" téma

2017.07.27

Gondoltam írok pár gondolatot erről a súly kérdésről, ha már állandó téma nálam. Nagyon messziről nem akarom kezdeni, bár tény, hogy tini korom óta küzdök, de azért volt pár vékony évem is: D Szóval, mielőtt Bence született átlagos testalkaltú voltam, jártam tornázni, de akkoriban nem figyeltem különösebben a kajára. Persze voltak mindenféle diéták, több-kevesebb sikerrel. Benyussal elég sokat híztam, kb. 18 kg, de a szülés után 10 kg nagyon gyorsan lement, úgy tűnt nem is lesz gond, aztán jött az ősz, a tél, az egyre több nem alvás, vajon miért sír a gyerek, depi és mire észbe kaptam már 78 kiló voltam, akkor, ott volt a határ. Ez nagyjból 2011 első félévében lehetett, ott elhatároztam, le kell fogynom. Teljes életmódváltás, semmi cukor, csak szénhidrátcsökkentett kenyerek, termékek és torna. Így visszagondolva elég gyorsan le is ment a felesleg, amikor már meguntam Rubint Rékát és valami másra vágytam, rátaláltam az intervallra, ami nagy kedvencem lett és olyan látványos eredményei voltak, hogy abban az időben (2013-ban) voltam életem legjobb formájában. Lilivel való várandósságomra nagyon tudatosan készültem, nem akartam még egyszer ugyanazt a hibát elkövetni. Végig nagyon jó formában voltam, nem híztam sokat, tornáztam is. Majd beütött a krach, Lili diagnózisa, az első időkben még nem volt gond, annyira ki voltam borulva, hogy az evés másodlagos volt. Aztán mikor túl lettünk a szívműtéten és kicsit felengedtem, na ott kezdődtek a problémák, hisz a depresszió megmaradt, amit főleg evéssel próbáltam kompenzálni. Sokáig nem érdekelt, hogy nézek ki, amikor már igen több, mint 80 kg voltam. Borzasztó volt. 2016 év elején nagyon elhatároztam magam, diéta, sport, nagyon nehéz volt, mégsem volt látszata, 2 hónap múlva elvesztettem a lelkesedésem, aztán nekiugrottam megint, de éreztem, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretném. Végül elmentem egy endokrinológushoz, sokféle vizsgálat, pajzsmirigy, hormon, cukorterhelés, vérvételek. Szerencsére nagy gondra nem derült fény, de valamilyen eltérést mutatott a vizsgálat a cukorfelvétellel/ inzulinnal kapcsolatban. A doktornő 160 gr szénhidrátos diátát írt elő, sportot, dietetikust, személyi edzőt, valamint egy gyógyszert, amit cukorbetegek szoktak szedni. Tudtam, ha már a felét tudom tartani, akkor jó lesz, mert ez pont 2016 nyár végén, ősz elején volt, mikor is Zoli kiköltözött Bécsbe, anyukám éppen kórházi kezelésre ment, egyedül maradtam a gyerekekkel. Tornázni elkezdetem, diétázni elkezdtem, de nem olyan drasztikusan, ami elő volt írva, sem előretervezni nem volt időm, energiám, se kivitelezni. Borzasztó nehéz volt leszoknom az esti, gyerekekkel való evésről, a megeszem a fél kiflit, nehogy már kidobjamról. A gyógyszert nehezen szokta meg a szervezetem, viszont hatásos volt, 3 hónap alatt sikerült 10 kg-tól megszabadulni. Aztán jött a karácsony, ami belezavart a programba, januárban nem sikerült visszaállnom a diétával, aztán jött a február, költözünk ki, na innentől minden fontosabb volt, jövés-menés, pakolás, ügyintézés, nem az életmód váltásomon volt a hangsúly. Féltem is, nehogy bukjam az eddig elérteket. Szerencsére vissza nem jött, de nem is fogytam ebben az időszakban. Mikor kiköltöztünk a gyógyszert is abbahagytam. Az első idők, amikor a napjaink csak utazgatásból álltak, az hittem hoznak, vagyis visznek majd pár kilót, de nem így lett. Csalódott voltam mikor először hazajöttünk és láttam, hogy nem fogytam. Éreztem, hogy valamint lépnem kell, ha nyárra változást akarok még elérni. Ezután kezdetem el az intervallozást újra. Már jobban is ment, hogy nem volt akkora felesleg rajtam. Próbáltam a kajára is odafigyelni, főleg, hogy este ne egyek, ha nem muszáj, de ez volt a nehezebbik része. Aztán még hozzájött, hogy májusban elkezdtem a nyelvsulit, ez abban játszott közre, hogy nem volt túl sok időm napközben, mikor Lilit leraktam az oviban és hazaértem 10 óra magasságában reggeliztem, majd amikor hazaértem a gyerekekkel délután 16.30 körül, akkor ebédeltem. Így megspóroltam egy evést :) A célt nagyjából elértem, az egyik az volt, hogy az esküvőn vállalhatóan nézzek ki, ez összejött, egész sok régi ruhám rám jön, ez is szuper, de a végcél azért még kb. 5 kg-val arrébb van. Nehéz küzdelem volt és még nincs vége, most tartok -14 kg-nál, de büszke vagyok, hogy ilyen sűrű fél éve mellett is sikerült ezt elérnem. Köszi a figyelmet :)